Pszichológia 2

(folytatás)

Keresztyén pszichológia

A keresztyén pszichológusok 19 szerint "minden igazság Isten igazsága". Ezzel a kijelentéssel igyekeznek igazolni létjogosultságukat, de nem határozzák meg egyértelmûen, mi az isteni igazság. A pszichológiában - mint minden vallásban - találhatók részigazságok. Még az Évát kísértõ Sátán szavaiban is volt igazság - hazugsággal vegyítve. A "minden igazság Isten igazsága" állítás arra utal, hogy hasonlóság található az Ige tanítása és a pszichológiai elméletek között. Mivel nincsen egyértelmûen kialakult keresztyén pszichológia, minden "keresztyén pszichológus" maga dönti el, melyik pszichológiai iskola tartalmazza szerinte "Isten igazságát". Ezzel azonban a szubjektív, elõítéleteken alapuló emberi vélemények egy szintre kerülnek az örök Isten ihletett Igéjével. A még egymásnak is gyakran ellentmondó elméletek azonban, amelyeket olyan meg nem váltott emberek mint Freud, Jung, Adler vagy Rogers alkottak, nem mérhetõk össze az isteni kijelentéssel anélkül, hogy annak tekintélyét ne csökkentenék. Az Ige egymagában Isten Szava. A magukat keresztyénnek nevezõ pszichológusok, akik párhuzamot vonnak az emberi elméletek és az Ige között, egyértelmûen elárulják, miben is hisznek valójában. A Biblia tartalmazza egyedül a tiszta isteni igazságot. Minden más gondolatot eltorzít az emberi felfogóképesség behatároltsága. Bármit is fedez fel az ember Isten teremtett világában, az ismeret csak részleges és behatárolt. Ezért az emberi elméletek semmi módon nem lehetnek egyenlõ szinten Isten Igazságával. Vannak, akik azt mondják, hogy a pszichológiát diagnosztizálásra használják, az Igét pedig terápiának. A pszichológia azonban nem lehet alapja az Ige értelmezésének és alkalmazásának. Aki a pszichológia szemüvegén át nézi a Bibliát, annak értelme Freud, Jung, Adler, Maslow vagy Rogers elméleteihez idomul, nem Isten akaratához. Ezt azonban a legtöbb "keresztyén pszichológus" - és hatásukra egyre több lelkipásztor - figyelmen kívül hagyja.

Az Én evangéliuma

Korunk egyik népszerû témája az önmegvalósítás. Ahogy a társadalom elmozdult az önmegtagadástól az önelégültség felé, új kifejezések kerültek a szótárba, amelyek egy más életfelfogást tükröznek. Ez az új szótár szolgáltatja a keretét annak az új pszichológiai iskolának, amelyet humanista pszichológia néven ismerünk. A központi gondolat az önmegvalósítás, amelynek célja az egyén boldogsága. Az önmegelégítés vált - az összes többi önfelfújt és öncélú változatával: az önszeretettel, önelfogadással, önbecsüléssel és önértékeléssel - az ígéret földjévé a modern ember számára. S mivel az Egyház is a pszichológia befolyása alá került, a hangsúly Istenrõl az Énre tolódott el. A "keresztyén pszichológusok" egyik kedvelt tanítása szerint a boldog, bõvölködõ élet egyik legfõbb akadálya a kisebbrendûségi érzés. Nem véletlenül, mivel sokkal kényelmesebb elfogadni a kisebbrendûségi érzés gondolatát, mint Isten Igéjét, és megtérni; bûnbánatot tartani gonosz, istentelen, én-központú gondolatok felett. A kisebbrendûségi érzés pszichológiai kezelést igényel az önbecsülés szintjének emelésére. A bûnös gondolkodás bûnvallást, megbánást, megújulást, Krisztus kereszthalálában való hitet és Isten iránti engedelmességet. Az Ige egyértelmû, mire van az emberiségnek a legnagyobb szüksége. Jézus Krisztusra, nem pedig önbecsülésre. John Piper találóan állapítja meg: "A mai nagy parancsolat ez: 'Szeresd önmagadat!' Ugyanígy a legnagyobb bûn nem az Isten iránti tiszteletlenség és hálátlanság, hanem magunk szeretetének hiánya". 20 Az Ige tanítása szerint a hívõnek Krisztus-központúnak és mások felé fordulónak kell lennie. A nagy parancsolatban 21 Jézus aláhúzza, hogy Istent - egész lényünkkel, mindenek felett való szeretettel; a felebarátunkat pedig úgy, ahogy MÁR magunkat, kell szeretnünk. A magunk szeretésére és az önbecsülésre való felszólítás hiányzik Isten parancsai közül. Éppen ellenkezõleg, az önszeretet a test ördögi vonásai között szerepel. "...Az emberek ugyanis magukat fogják szeretni, pénzsóvárak lesznek, dicsekvõk, gõgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek..." (2 Tim. 3,1-5). Ebbõl is látható, hogy a humanista pszichológia ellentétes Isten Szavával. Az önszeretet ellentéte nem öngyûlölet, hanem az Isten és mások szeretésén alapuló kapcsolatrendszer. Az önbecsülés helyébe nem önlenézésnek kell kerülnie, hanem annak a felismerésnek, hogy egy gyenge testben is Isten nagysága lakozik. Az önelégültség alternatívája nem a céltalan üresség, hanem Isten meghívása olyan életre, amely alárendeli magát az ( akaratának és céljának. A mindent betöltõ boldogság nem önmagunkban, hanem a Vele való kapcsolatban valósul meg. Nem egyszer keresztyén pszichológusok mint felszentelt lelkipásztorok azzal a vággyal indulnak el, hogy keresztyénesítik a pszichológiát. Útjuk azonban mindig a keresztyénség pszichologizálásába torkollik. Teszik mindezt megalapozott tudományos kutatás és bibliai bizonyítékok nélkül. Ez pedig tudományosan megbocsáthatatlan, bibliailag pedig megbízhatatlan. Amikor valaki a pszichológiát keveri az Igével, felhígítja Isten Szavát. Ennek következtében az Egyház is felhígul. Azok a kísérletek, amelyek a keresztyén teológiát Freud és Jung 20. századi felfedezéseivel próbálják összeboronálni 22 nemcsak sikertelennek bizonyultak, hanem Isten haragját is magukra vonják.

Ki lelkigondozhat?

A lelkigondozásban nagy reményeket fûznek azokhoz a kísérletekhez, amelyek a csoportmunkára (team-work) épülnek. A csoportot az orvos, a klinikai pszichiáter, a pszichológus, a szociális gondozó és a lelkipásztor alkotja. A probléma okától függõen irányítják egymáshoz a pácienst, hogy a legmegfelelõbb kezelést kapja. 23 Az elgondolásnak van egy alapvetõ hátulütõje. Aláássa a lelkipásztorok lelkigondozását. A pszichológusok kifejlesztettek egy ajánlási rendszert, amely szerint: 1) Akinek nincs pszichológiai képzettsége, az nem alkalmas arra, hogy lelkigondozást végezzen az igazán súlyos lelki betegségben szenvedõk között. 2) Az ilyen eseteket a szakmailag képzett pszichiáterekhez kell utalni. A lelkipásztorok állandó céltáblái a pszichológusok támadásának. A közelmúltban az egyik Los Angeles-i gyülekezetnek bíróság elõtt kellett megvédenie lelkigondozói gyakorlatát. A megdöbbentõ az egészben az volt, hogy magukat keresztyénnek nevezõ pszichiáterek tanúskodtak a vád mellett mondván, hogy a Biblia nem elégséges a lelkigondozáshoz. 24 Emiatt a legtöbben feladják azt, amire Isten elhívta õket: az emberek lelki szükségleteinek szolgálatát. Egyre kevesebb azoknak a lelkipásztoroknak a száma, akik a Szentírás alapján igyekeznek lelkigondozni a rájuk bízott nyájat. Végsõ soron azok járnak rosszul, akik a pszichoterápiában bíznak inkább, mint az Igében, mert nem szembesülnek saját bûnös természetükkel. Van-e olyan pszichológiai rendszer, amely megigazulást ad Isten elõtt, és kibékíti az embert Istennel? Melyik pszichológiai rendszer ad olyan hitet, amely egyenértékû az Isten ígéreteibe vetett hittel? Melyik pszichológiai rendszer teljesíti be ígéreteit úgy, ahogy Isten? Melyik pszichológiai rendszer ad olyan reménységet, amilyenrõl Pál beszél? Melyik pszichológiai rendszer ad erõt a nehézségek elszenvedéséhez? Melyik pszichológiai rendszer növeli azt az állhatatosságot, amely kipróbált jellemvonásokat fejleszt ki, reménységet ad, és isteni szeretetet eredményez - olyant, amely szereti az ellenségeit? 25 Az évszázadokon átragyog azon szentek életének a fénye, akik rendkívüli nehézségeik közepette Istenhez fordultak segítségért, és Istent hûnek és igaznak találták. Akik az Igéhez fordultak bölcsességért és az életproblémák megoldásáért. Ezek az életek messzemenõen túlszárnyalják azokét, akik a pszichológia szirénhangjait követték. Isten figyelmeztette Izráelt, hogy ne emberekben, hanem egyedül Istenben bízzanak: "Ezt mondja az ÚR: Átkozott az a férfi, aki emberekben bízik, és testi erõre támaszkodik, az ÚRtól pedig elfordul szíve..." (Jer. 17,5) "...De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az ÚR a bizodalma" (Jer. 17,7). Talán nekünk, Isten 20. századi gyermekeinek is érdemes lenne megszívlelnünk ezeket az igeverseket!

Zárszó

Az Egyház nehéz körülmények között él. Ha tagjai nem utasítják el a világi filozófiákat, akkor azok megjelennek gondolkodásukban, életvitelükben. Ha pedig a világgal barátkozunk (vallásaival, filozófiáival, pszichológiai-pszichoterápiai rendszereivel és gyógymódjaival), akkor nagyon komolyan el kell gondolkoznunk Jézus szavain: "Ha gyûlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elõbb gyûlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyûlöl titeket a világ." (Ján 15,18-19). Az Egyház hivatása Jézus bemutatása, nem a világ visszatükrözése. Ezért a Krisztustest minden tettének biblikusnak kell lennie, és nem olvadhat össze világi filozófiákkal, technikákkal. Jézus az "út, az igazság és az élet", (Ján. 14,6) nem pedig Freud, Jung, Adler, Ellis vagy más ember. Az a gyülekezet, amelyik nem Krisztusra, hanem a világi filozófiákra, pszichológiára épít, menthetetlenül elvilágiasodik. Mutathatja ugyan a szentség egyes jeleit, de megtagadta Isten erejét. Embereket emelt Isten helyébe. Nekünk, mint a Krisztustest tagjainak megtisztulásért kell imádkoznunk. Õszintén kell keresnünk Isten arcát. Le kell vetnünk azt, ami a régi (mindazt ami a világé, a testé, a gonosztól való), és fel kell öltenünk az újat (mindazt ami krisztusi). Ha nem engedünk az Igének, az azt jelenti, hogy nem hiszünk Abban, Akitõl az Ige származik. Nincs közbülsõ út. Nem lehet az Igét és a világot összekeverni. Eddig még senkinek nem sikerült; az Ige azt mondja hogy lehetetlen; miért próbálkozunk mégis vele? Inkább igyunk az élõ víznek Jézus Krisztusból ömlõ folyamaiból, mint a pszichológiai rendszerek repedt ciszternáinak poshadt vizébõl!

Forrásmunkák:

  1. Raymond J. Corsini: Handbook of Innovative Therapies (NY: John Wiley & Sons, 1981), XI-XXI. old.
  2. Dr. Gyökössy Endre: A csoportdinamikai lelkigondozás (Theológiai Szemle; Református Sajtóosztály Budapest, 1976/11-12. szám) 338. old.
  3. E. Fuller Torrey: The Death of Psychiatry (Radnor: Chilton Book Co., 1974), 36. old.
  4. Barbara Brown: Supermind (New York: Harper & Row Publishers, 1980), 6. old.
  5. Thomas Szasz: The Myth of Psychotherapy (Garden City: Anchor/Doubleday, 1978), 7. old.
  6. Richard Feynman et al., The Feynman Lectures on Physics,1. kötet (Reading: Addison-Wesley, 1963), 3-8. old.
  7. C.G.Jung: Modern Man in Search of a Soul (New York: Harcourt Brace, 1933), 240-241. old.
  8. Sigmund Freud: The Future of an Illusion (New York: W.W. Norton Co., 1961), 43. old.
  9. M & D Bobgan: The Psychological Way/The Spiritual Way (Minneapolis: Bethany House Publishers, 1979), fedölap
  10. Thomas Szasz: The Myth of Psychotherapy (Garden City: Anchor/Doubleday, 1978),28. old.
  11. u.o. 26. old; XXIV. old.
  12. Daniel Goleman: An Eastern Toe in the Stream of Consciousness, (Psychology Today, 1981 Jan.), 84. old.
  13. Jacob Needleman: "Psychiatry and The Sacred"; Consciousness: Brain, States of Awareness, and Mysticism (New York: Harper & Row, Publishers, 1979), 209-210. old.
  14. Hans J. Eysenck: "Psychotherapy, Behavior Therapy, and the Outcome Problem" BMA Audio Cassette/T-308 (New York: Guilford Publications, 1979)
  15. M. & D. Bobgan: Psychoheresy: The Psychological Seduction of Christianity (Santa Barbara, CA: EastGate, 1987), 164-65. old.
  16. American Psychiatric Association Commission on Psychotherapies: Psychotherapy Research: Methodological and Efficacy Issues 1982, 228. old.
  17. "Ambiguity Pervades Research on Effectiveness of Psychotherapy", (Brain/Mind Bulletin, 1982. okt. 4.), 2. old.
  18. Jay E. Adams: More Than Redemption (Grand Rapids: Baker Book House, 1979) XI-XII. old.
  19. Már maga a meghatározás is ellentmondásos. Jelen pillanatban nincs olyan elfogadható pszichológiai elmélet, amely kutatási vagy kezelési módszereiben jellegzetesen keresztyénnek nevezhetõ. Legjobb esetben tehát a "keresztyén pszichológus" elnevezés úgy érthetõ, hogy az illetõ keresztyén, aki mint pszichológus keresi a kenyerét. Hogyan lehet azonban egy keresztyén pszichológus, vagy egy pszichológus keresztyén? A kettõ egymást kizáró fogalom.
  20. John Piper: "Is Self-Love Biblical?" (Christianity Today, 1977 aug. 12.) 6. old.
  21. Mt. 22,34-40
  22. Anne Roiphe: "Gun Fight at the I'm OK Coral," (New York Times Book Review, 1986. jan. 19), 22. old.
  23. Dr. Gyökössy Endre: Magunkról Magunknak 6. kiadás (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1989) 213-215. Old.
  24. Ed Bulkley: Why Christians Can't Trust Psychology (Eugene, OR.: Harvest House, 1993), 131-132. old.
  25. 2 Pét. 1,4-11



Pszichologia 1
Back
Back to Home Page